Ha télen valaki síelni indul, szinte biztos, hogy nyugatra vagy észak felé veszi az irányt. Pedig vannak sípályák délre is! Az egykori Jugoszlávia területéről a szlovén pályák híresek, de a többi utódállam is rendelkezik síterepekkel. A pályák éghajlati és földrajzi adottságai ugyanúgy sokfélék, mint felszereltségük és a pályahasználat díjai. Hosszas ismertetőt nem szeretnék és nem is tudok adni a téli sportok központjairól, ám ötletadónak íme egy lista a legjobb „jugo” síterepekről.
Bosznia-Hercegovina 1984-ben téli olimpiának is otthont adott, éghajlati adottságai tökéletesek a téli sportok szerelmesei számára. Sajnos a népszerű síközpontok a délszláv háborúban frontvonalakká váltak, így a létesítmények egy része megsemmisült és máig gondot okoznak a taposóaknák. Ugyan a pályák biztonságosak, de letérni róluk, illetve a környéken kirándulni nem szabad. A legfontosabb síközpont maga a főváros Szarajevó, ami mindenképpen megér egy városnézést télen is. Szarajevónak három síterepe van, ebből az egyik közigazgatásilag a boszniai Szerb Köztársasághoz (Jahorina), míg kettő a Bosnyák-Horvát Föderációhoz (Bjelašnica és Igman) tartozik. Jahorina 1984-ben a női síversenyeknek volt az otthona, ma a legnagyobb központ a főváros körül. A síbérlet 15 euro/nap, 9 sílift és sok pálya várja a vendégeket. Praktikus honlapja van, sajnos csak szerbül: www.jahorina.ba. A Bjelašnica egy nagyobb hegyvidék, aminek a városhoz közelebb eső végén találhatóak a sípályák. Az elmúlt években sok fejlesztés történt, emiatt az árak is valamivel magasabbak, mint a Jahorinán. Kevesebb a pálya, viszont angol nyelvű az információs honlapjuk: http://www.bjelasnica.ba/home-en. 1984-ben a sífutás és siugrás otthona volt az Igman síközpont, ami sokat szenvedett a délszláv háborúban. Néhány pályája ma is működik. Hazánkhoz jóval közelebb található a Vlašić, ami egy jó minőségű, olcsó, ám nem túl nagy síterep Banja Luka és Travnik között. Info: www.vlasic.ba.
Horvátország hallatán egészen biztosan nem a síelés jut az ember eszébe, pedig nem véletlenül szereztek már érmeket horvát sportolók alpesi versenyszámokban is olimpiákon. Zágrábban (www.sljeme.hr) és Rijekánál (www.platak.com) is van sípálya, de nem túl jelentős. Az ország legnagyobb síközpontja Ogulin mellett található Bjelolašica (www.bjelolasica.hr), ahol hét lesikló pálya és több sífutópálya is van. Könnyű megközelíthetőségük mellett áruk lehet vonzó a horvát pályáknak, ráadásul le lehet ruccanni egy parti korzózásra valamelyik csodás adriai kisvárosba.
Szerbia síközpontjai általában hazánktól távolabb, az ország déli területein találhatóak. A legnagyobb a Kopaonik (www.tckopaonik.com) síterep, ahol több mint 50 kilométernyi pálya várja a síelőket, ám a szolgáltatásoknak nem csak a minősége, de az ára is nyugati. Igen népszerű síterep ez, hiszen a térség legnagyobb téli turisztikai célpontja, a „közelben” nincs hasonló. A Zlatibor (www.zlatibor.org.rs) jóval kisebb, de népszerű a sífutók körében. A pályákat folyamatosan hóágyúzzák, így a hó mennyiségével sincs gond. A Stara Planina síközpont 13 kilométernyi sípályával és az ország első gondola felvonójával várja a vendégeket Szerbia keleti felén. Kifejezetten magas tengerszint feletti magassága hóbiztossá teszi. A szerbiai sípályákról angol nyelvű honlap: http://www.skijalistasrbije.rs/en
Montenegró a nyári turizmusra hajtott rá, pedig a télire is érdemes lenne. Az ország leghíresebb síterepe az UNESCO védelem alatt álló nemzeti parkban található Žabljak. A kísérő szolgáltatások minősége nyugati, ám pont a sípályák erősen keletiek – akárcsak az árak (www.zabljak.com). Magát a Durmitor Nemzeti Parkot viszont igencsak ajánlom úticélnak, főleg nyáron. Kolašin az ország középső részén jó szállodákkal (nem olcsó), a Jezerine központban 7 sílifttel és 14 kilométer sípályával várja a sportolni vágyókat.
Akik dicsekedni szeretnének azzal, hogy milyen extrém helyre mentek telelni, azoknak ajánlom a Brezovica központot Koszovó déli, ám szerbek lakta vidékén a Šar-hegységben. A pályának tökéletes adottságai vannak, hóbiztos és gyönyörű környezetben fekszik. Értelem szerűen az utóbbi időben nem jutott pénz fejlesztésre, taposóaknák is vannak, de a központ működik.
A Šar-hegység macedóniai oldalán is van síközpont: Popova Sapka (http://makedonija.name/land/popova-sapka-ski-resort). Több sílift és 10 kilométernyi pálya várja itt a vendégeket. A Popova Sapka a legnagyobb tengerszint feletti magassággal bíró síterepek egyike az egykori Jugoszlávia területén. Nem ez Macedónia legnagyobb téli sportközpontja, hanem Mavrovo. A nyáron is népszerű nemzeti park 25 kilométernyi pályát, európai viszonylatban rendkívül alacsony árakat és jó szolgáltatásokat kínál, így aki veszi a fáradságot és elzötyög idáig kellemesen fog csalódni. (http://www.zarelaz.com/winter-gallery.html)
